Ki randizott Vannozza dei Cattanei-szel?

Giovanna "Vannozza" (dei) Cattanei (13 July 1442 – 24 November 1518) was an Italian woman who was the chief mistress of Cardinal Rodrigo de Borgia, later to become Pope Alexander VI, and mother of four of his children: Cesare, Giovanni, Lucrezia, and Goffredo, all publicly recognised by their father.

VI. Sándor, eredeti nevén valenciai katalán nyelven: Roderic de Borja, amely olaszosan: Rodrigo Borgia formában vált közismertté, születési neve: Roderic Llançol i de Borja, spanyolul: Rodrigo de Borja, latinul: Rodericus de Borgia, (Xàtiva, 1431. január 1. – Róma, 1503. augusztus 18.) a 214. pápa 1492-től haláláig (1503). Az egyik legvitatottabb reneszánsz pápának számít. Széles körben elítélték, amiért figyelmen kívül hagyta a cölibátus klérusi fogadalmát és politikai céljait a spirituális vezetés fölé helyezte. Kortársait azzal sokkolta, hogy nyíltan elismerte törvénytelen (házasságon kívül született) gyermekeit. Szimóniát gyakorolt, vagyis egyházi hivatalokat adott el és hírhedt volt a nepotizmusáról.

Kiváló politikus és szónok volt, de mindehhez társult a nagyravágyó és ravasz jelleme. Uralkodásra és dicsőségre vágyó ember volt, aki céljainak elérése érdekében nem riadt vissza semmilyen módszertől. A pápai államot Itália és a családja legbefolyásosabb fejedelemségévé akarta tenni, és ez politikájának legközpontibb eleme volt. Olyan fontos pápai bullák is köthetők hozzá, mint például a tordesillasi szerződés, mellyel tulajdonképpen felosztotta a még ismeretlen világot a spanyol és a portugál király között, ennek pedig máig ható, óriási jelentősége van.

A korábbi egyházfőkkel ellentétben Sándornak a különböző krónikák egyértelmű jelzőket adtak. Még a pápa halála után is sokáig zengett az egyház történetíróitól a komor jellemzés: Sándor egyértelműen a pápaság legsötétebb alakja. A róla kialakult rendkívül negatív kép ugyanakkor II. Gyula pápának is köszönhető, aki a Sándort követő III. Piusz pápa utóda volt, és már akkor halálos ellenségek voltak, amikor Sándor még nem emeltetett a szentszékbe. Ugyanakkor Európa-szerte hírhedt volt és Rómában pedig különösen népszerűtlen. Ennek fő oka az volt, hogy az emberek őszintén féltek tőle. Megfenyegette azokat, akik keresztbe tettek neki, és gyanús halálesetek kerültek kapcsolatba vele. Még néhány bíboros sem érezte magát biztonságban Rómában és önkéntes száműzetésbe ment. Javára azt kell mondani, hogy erkölcse semmivel sem volt rosszabb, mint a kortársaié. Erkölcsi bűnei követték elődei tetteit is. Sötét hírnevét annak is köszönheti, hogy lényegében családi hercegséggé akarta kiszervezni az egyházi államot, illetve ebben is kicsúszott a kezéből a kezdeményezés, utolsó éveiben már ő is csak a fia, Cesare Borgia bábja volt.