Ki randizott Angie Dickinson-szel?

Angie Dickinson, née Angeline Brown, est une actrice américaine, née le 30 septembre 1931 à Kulm (Dakota du Nord).

John Fitzgerald Kennedy (a sajtóban és a köznyelvben gyakran: JFK, vagy Jack Kennedy; Brookline, Massachusetts, USA, 1917. május 29. – Dallas, Texas, USA, 1963. november 22.) az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke 1961 és 1963 között. Kennedy vagyonos, az országos politikába beágyazott családba született, édesapja befolyásos politikus és üzletember volt Franklin D. Roosevelt elnöksége idején. A család gyökerei eredetileg Írországba nyúlnak, de a gyermek Kennedy a massachusettsi Brookline-ban nőtt fel. Tanulmányai a politikai pálya felé orientálták, a Harvard Egyetemen szerzett diplomát politikai stúdiumokból. Diploma után részt vett a második világháborúban, a csendes-óceáni hadszíntéren harcolt, ahol 1943. augusztus 2-án egy csatában hőstettet hajtott végre, amiért később kitüntetést kapott. A háborút követően 1947-ben indult a kongresszusi választásokon, hogy lakhelye, a bostoni körzet képviselőházi képviselője lehessen, amely pozíciót el is nyerte. A megbízatást 1947–1953 között töltötte be. 1953-ban immár felsőházi mandátumért mérette meg magát, ismét sikerrel, így 1953–1960 között Massachusetts állam szenátora volt a Szenátusban. Eközben egyre feljebb emelkedett a Demokrata Párt soraiban. Az 1960-as elnökválasztáson jelöltette magát, teljesítette a párt előválasztási folyamatát, majd megmérkőzött republikánus ellenfelével, Richard Nixonnal, a hivatalban levő Eisenhower-adminisztráció alelnökével. Nagyon kis különbséggel ugyan, de elnyerte az elnöki tisztséget.

1961. január 20-án lépett hivatalba, és ezzel ő lett az első római katolikus vallású amerikai elnök. Elnöki működése a hidegháború idejére esett, ezért külpolitikáját az USA és a Szovjetunió feszült viszonya határozta meg. Személyesen találkozott Nyikita Hruscsov szovjet vezetővel, akivel heves politikai vitákat folytatott. Ezek közül 1962 októberében a kubai rakétaválság atomfegyverekkel vívott világháború kitörésével fenyegetett, a szócsatát végül Kennedy nyerhette meg. Kuba kérdésében azonban volt egy kudarca is a friss elnöknek: 1961-ben a CIA által szervezett disznó-öbölbeli partraszállás – amely a Fidel Castro vezette kommunista hatalom megdöntésére irányult – meghiúsult. Kennedy a kommunizmussal vívott harc egy másik frontvonalán, Délkelet-Ázsiában is exponálta magát: a Vietnámban kiéleződő konfliktusra válaszul jelentősen megnövelte a katonai tanácsadók jelenlétét, ezzel sokan őt tartják a vietnámi háború megindítójának. Kennedy belpolitikai téren is úttörő volt, „New Frontier” néven elindította belpolitikai programját. Nevéhez fűződik kora legnagyobb problémája, a faji megkülönböztetés elleni harc kezdete, ő kezdeményezte ugyanis azt a törvénykezési folyamatot, amelynek révén az USA-ban 1964-ben megszüntették a faji diszkriminációt. A gazdaságot is talpra állította, miután egy rövid recessziós folyamat után az tartós növekedési pályára állt. Elindította az Apollo-programot, amelynek eredményeként 1969. július 20-án Neil Armstrong és Buzz Aldrin sikeres Holdra szállást teljesítettek.

1953. szeptember 12-én elvette Jacqueline Lee Bouvier-t feleségül. Jackie Kennedy önmagában és férjével együtt is a kor divatikonja lett, jelentősen hozzájárulva az elnöki intézmény fényének emeléséhez, amelyet a sajtó tudatos felhasználásával az elnök maga is megpróbált irányítani. A házaspárnak két gyermeke született, Caroline 1957-ben és John 1960-ban.

Kennedy 1963. november 22-én hunyt el, a Dallasban elkövetett merényletben. Az elnök Texas államba látogatott, ahol körútja utolsó állomásán egy autókonvoj élén hajtott át a városon, amikor Lee Harvey Oswald – korábbi tengerészgyalogos és kommunista szimpatizáns – több lövéssel megölte őt. A Kennedy-merénylet körülményeit máig viták övezik, az esetet vizsgáló Warren-bizottság jelentését – miszerint Oswald magányos merénylő volt – az amerikai társadalom nagy része nem fogadta el. Az elnököt 1963. november 25-én helyezték örök nyugalomra az Arlingtoni Nemzeti Temetőben. Halálával derékba tört politikai kezdeményezéseinek többségét utódja vitte tovább, és többnyire sikerrel meg is valósították őket. Kennedy mindmáig az utolsó amerikai elnök, aki hivatali idejében halt meg, sőt merénylet áldozata lett.

Francis Albert Sinatra (; December 12, 1915 – May 14, 1998) was an American singer and actor. Nicknamed the "Chairman of the Board" and "Ol' Blue Eyes", he is regarded as one of the most popular entertainers of the 20th century.

Born to Italian immigrants in Hoboken, New Jersey, Sinatra began his musical career in the swing era. He joined the Harry James band as the vocalist in 1939 before finding success as a solo artist after signing with Columbia Records four years later, becoming the idol of the "bobby soxers". In 1946, Sinatra released his debut album, The Voice of Frank Sinatra. He then signed with Capitol Records and released several albums with arrangements by Nelson Riddle, notably In the Wee Small Hours (1955) and Songs for Swingin' Lovers! (1956). In 1960, Sinatra left Capitol Records to start his own record label, Reprise Records, releasing a string of successful albums. He collaborated with Count Basie on Sinatra-Basie: An Historic Musical First (1962) and It Might as Well Be Swing (1964). In 1965, he recorded September of My Years and starred in the Emmy-winning television special Frank Sinatra: A Man and His Music. After releasing Sinatra at the Sands the following year, Sinatra recorded one of his most famous collaborations with Tom Jobim, Francis Albert Sinatra & Antonio Carlos Jobim. It was followed by 1968's Francis A. & Edward K. with Duke Ellington. Sinatra retired in 1971 following the release of "My Way" but came out of retirement two years later. He recorded several albums and released "New York, New York" in 1980. Sinatra is among the world's best-selling music artists, with an estimated 150 million record sales globally.

Sinatra also forged a highly successful acting career. After winning the Academy Award for Best Supporting Actor for From Here to Eternity (1953), he starred in The Man with the Golden Arm (1955) and The Manchurian Candidate (1962). Sinatra also appeared in musicals such as On the Town (1949); Guys and Dolls (1955); High Society (1956); and Pal Joey (1957), the last of which won him a Golden Globe Award. Toward the end of his career, Sinatra frequently played detectives, including the title character in Tony Rome (1967) and the titular The Detective (1968). He received the Golden Globe Cecil B. DeMille Award in 1971. Sinatra also directed the anti-war drama None but the Brave (1965). On television, The Frank Sinatra Show began on CBS in 1950, and Sinatra continued to make appearances on television throughout the 1950s and 1960s.

Sinatra was recognized at the Kennedy Center Honors in 1983, awarded the Presidential Medal of Freedom in 1985, and received the Congressional Gold Medal in 1997. He earned 11 Grammy Awards, including the Grammy Trustees Award, Grammy Legend Award, and the Grammy Lifetime Achievement Award. American music critic Robert Christgau called Sinatra "the greatest singer of the 20th century" and he continues to be regarded as an iconic figure.