Ki randizott Axel von Fersen the Younger-szel?

Axel von Fersen the Younger

Axel von Fersen the Younger

Hans Axel von Fersen (Swedish: [hɑːns ˈǎksɛl fɔn ˈfæ̌ʂːɛn]; 4 September 1755 – 20 June 1810), also known as Axel von Fersen the Younger and as Axel de Fersen in France, was a Swedish count, military officer, courtier, ambassador, Marshal and Lord of the Realm. He gained international renown for his close association with Queen Marie Antoinette of France and his prominent involvement in the French Revolution.

Born into one of Sweden’s wealthiest and most influential noble families, von Fersen was raised in an environment shaped by French culture and courtly traditions. He received a thorough military education, travelled extensively throughout Europe, and served as an aide-de-camp in the French Army during the American Revolutionary War. He is most widely remembered for his close and often debated relationship with Marie Antoinette, which some historians believe developed into a romantic affair. Von Fersen became a trusted confidant of the French royal family and played a pivotal role in organizing and executing their ill-fated flight to Varennes in June 1791.

Following the outbreak of the French Revolution and the execution of the royal family, von Fersen continued to act as a diplomat on behalf of Kings Gustav III and Gustav IV Adolf of Sweden, working to preserve ties with the French monarchy and support its restoration. Returning to Sweden in the 1790s, he held several high-ranking positions, including Marshal of the Realm and Chancellor of Uppsala University. His life came to a violent end in June 1810, when he was killed by a lynch mob in Stockholm amid false rumors implicating him in the sudden death of Charles August, Crown Prince of Sweden. Subsequent investigations cleared him of all suspicion, and he was buried with honor. Von Fersen’s life—particularly his ties to Marie Antoinette—has been widely portrayed in historical and fictional works, including films, television series, and stage productions.

Bővebben...
 

Mária Antónia francia királyné

Mária Antónia francia királyné

Mária Antónia (Jozefa Johanna; Bécs, Ausztria, Szent Római Birodalom, 1755. november 2. – Párizs, Franciaország, 1793. október 16.), vagy ismertebb francia névváltozata szerint Marie Antoinette, Franciaország utolsó királynéja 1774 és 1792 között, a francia forradalmat megelőzően. Osztrák főhercegnőként született mint Mária Terézia legfiatalabb leánya. 1770 májusában, tizennégy éves korában lett a francia trónörökös, Lajos Ágost dauphin házastársa, majd 1774. május 10-én férje trónra lépését követően az ország királynéja.

Nyolc év házasságot követően, 1778-ban született első gyermeke, egy leány, Mária Terézia hercegnő, majd 1781-ben megszületett első fiuk, Lajos József. Kezdeti népszerűsége idővel megromlott, a lakosság körében azzal vádolták, hogy feslett és kicsapongó életet él, továbbá kétségbe vonták gyermekei törvényes származását is. A királyné nyakláncának ügye tovább súlyosbította negatív megítélését annak ellenére, hogy végül vétlennek mondták ki a csalásban. A forradalom idejére a „Madame deficit” gúnynévvel illették: fényűzőnek vélt életvitelét, valamint Turgot és Necker miniszterek társadalmi és pénzügyi reformjaival szembeni állítólagos ellenállását okolva az ország gazdasági válságáért.

A francia forradalom több pontja is kapcsolódik a királynéhoz: számos korabeli forradalmi propaganda őt és közvetlen környezetét jelölte meg mint a nép elsőszámú ellenségeit, a reformok legfőbb ellenzőit. Az 1791-es sikertelen varennes-i szökési kísérlet és az első koalíciós háborúban betöltött szerepe katasztrofális volt a királyi család megítélésére nézve, amely végül letartóztatásukhoz és a Temple börtönébe való bezárásukhoz, valamint 1792 szeptemberében a Monarchia felszámolásához és az Első Köztársaság kikiáltásához vezetett. Férjét, a trónfosztott XVI. Lajos királyt a Forradalmi Törvényszék hazaárulás vádjával perbe fogta és 1793. január 21-én guillotine általi halálra ítélte. A királyné pere október 14-én kezdődött, majd két nappal később elítélték és szintén nyaktiló által a Forradalom terén kivégezték.

A királyné megítélése az idők során jelentős mértékben változott. A forradalom idején őt tekintették az ancien régime dekadenciájának és az arisztokrácia pazarló életvitelének elsődleges példájának, őt jelölve meg az ország pénzügyi és társadalmi problémáinak fő forrásaként. Személye mára jelentős mértékben rehabilitálódott: sokkal inkább tekintik áldozatnak, aki férje mellett nem tudta megfelelően kezelni az átalakuló politikai és társadalmi változásokat. A 18. század második felének divatjára gyakorolt hatásával az öltözködés, hajviselet és életstílus terén karaktere ma is népszerű kulturális ikonná teszi, aki egyszerre jelképezi az extravaganciát és a társadalmi egyenlőtlenséget.

Bővebben...