Ki randizott Eva Braun-szel?

Eva Anna Paula Braun (München, 1912. február 6. – Berlin, 1945. április 30.) Adolf Hitler szeretője és 36 órán át felesége volt a haláláig.

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20. századi történelem egyik legmeghatározóbb alakja, 1933-tól 1945-ös öngyilkosságáig a náci Németország diktátora. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, 1933-tól kancellár. Hindenburg 1934 nyarán bekövetkezett halála után abszolút hatalmú állam- és kormányfő; hivatalosan „Führer und Reichskanzler” néven neveztette magát.

1923. novemberében puccsot akart végrehajtani Münchenben, de végül Landsberg várbörtönébe zárták. Itt diktálta le Rudolf Hessnek a Mein Kampfot (Harcom), amelyben összefoglalta világnézetét, a nácizmus ideológiáját, antiszemita fajelméletét, világuralmi törekvéseit és kommunistaellenességét. Szabadulása után ezeken az ideológiai alapokon építette újjá a pártját. A Versailles-i békeszerződés támadásával, zsidóellenes és pángermánista szónoklataival igyekezett népszerűséget szerezni, de csak az 1929–33-as nagy gazdasági világválság végén sikerült hatalomra jutnia, amikor a náci párt szerezte meg a legtöbb helyet a Reichstagban.

Röviddel ezután a Reichstag elfogadta a felhatalmazási törvényt, amellyel megkezdte a Weimari Köztársaság intézményrendszerének és jogállamiságának felszámolását és a nácizmus totalitárius, autokratikus és fasiszta ideológiáján alapuló, egypárti diktatúrájának kiépítését. Létrehozta a „Harmadik Birodalomnak” nevezett új német államot, amely szándékai szerint ezer évre a világ nagyhatalma lett volna. Ellenfeleit munkatáborokba illetve később koncentrációs táborokba deportálta, kínoztatta és meggyilkoltatta. Külpolitikájában a gyakorlatban akarta megvalósítani világuralmi elképzeléseit, és különösen az akkori Szovjetunió európai területeinek bekebelezésével „életteret” (→ Lebensraum) akart az "árja fajnak”. Ezért annektálta Csehszlovákiát, és elfoglalta Ausztriát (Anschluss). 1939. szeptember 1-jén bevonult Lengyelországba, ezzel kirobbantotta a második világháborút, antiszemita céljai elérése érdekében pedig elindította az ún. végső megoldást, a holokausztként elhíresült Endlösungot.

Hatalmának csúcspontján a hadserege ellenőrzése alatt tartotta az európai kontinens nagy részét. A szövetséges hatalmak túlerejével szemben azonban már csak idő kérdése volt bukása. A második világháború végén, a szovjet Vörös Hadsereg által körbevett berlini kancellária föld alatti bunkerében öngyilkos lett.

Hitler személyes bukása teljes volt, céljaiban is nagyrészt kudarcot vallott. A minden németet egyesítő nagynémet birodalom helyett országa elveszítette keleti területeit, a Kelet-Európában elszórtan évszázadok óta élő német népcsoportokat a háború után elűzték lakóhelyükről. A marxizmus és ideológiája felszámolása helyett vesztes háborújával hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió negyven évre befolyása alá vonja Közép-Európát. A zsidóság teljes és végleges megsemmisítése a holokauszt borzalmai ellenére sem sikerült, és Hitler bukása után pár évvel, 1948-ban létrejött Izrael állam. A német világuralom, a világpolitikai vezető szerep helyett a két részre szakadt Németország fél évszázadon át alárendelt szerepet játszott a nemzetközi politikában.