Ki randizott I. Henrik angol király-szel?

I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig.

Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg.

Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal.

Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel.

Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.

Sybilla Corbet (Alcester 1077 – na 1157) was een Engelse edelvrouwe en een maîtresse van koning Hendrik I van Engeland. Ze was waarschijnlijk een dochter van Robert Corbet, heer (lord) van Alcester en een onbekende vrouw.

Ze huwde met Herbert FitzHerbert en kreeg samen met hem een zoon, eveneens Herbert FitzHerbert genaamd. Als maîtresse van de koning was ze moeder van Sybilla van Normandië en Reginald van Dunstanville. Ook van twee andere kinderen van Hendrik was zij misschien de moeder, Willem en Rohese, hoewel de laatste volgens sommige bronnen genoemd wordt als dochter van Sybilla en FitzHerbert.

Nest ferch Rhys (c. 1085 – c. 1136) was the daughter of Rhys ap Tewdwr, last King of Deheubarth in Wales, by his wife, Gwladys ferch Rhiwallon ap Cynfyn of Powys. Her family is of the House of Dinefwr. Nest was the wife of Gerald de Windsor (c. 1075 – 1135), Constable of Pembroke Castle and son of the Constable of Windsor Castle in Berkshire, by whom she was the ancestress of the FitzGerald dynasty.

Nest had two younger brothers, Gruffydd ap Rhys and Hywel, and, possibly, an older sister named Marared, as well as several older illegitimate half-brothers and half-sisters. After their father's death in battle in 1093, "the Kingdom of the Britons fell" and was overrun by Normans. Nest's younger brother Gruffydd was spirited into Ireland for safety; their brother Hywel may have been captured by Arnulf de Montgomery, along with their mother, unless, as appears likelier, their mother was captured with Nest; their fate is unknown. Two older brothers, illegitimate sons of Rhys, one of them named Goronwy, were captured and executed.