Ki randizott I. Lipót lotaringiai herceg-szel?

Lipót (József Károly, franciául: Léopold Joseph Charles; Innsbruck, Ausztria, Szent Római Birodalom, 1679. szeptember 11. – Lunéville, Lotaringia, 1729. március 27.), lotaringiai herceg, császári tábornagy, Lotaringia és Bar hercege közel harminckilenc éven át, 1690 áprilisától (ténylegesen 1697-től) 1729. március 27-én bekövetkezett haláláig.

A Lotaringiai-ház vaudémont-i ágából származott, a hercegségéből előzött Miklós Ferenc unokája volt. Az Osztrák Főhercegségben született, majd a császári hadseregben szolgált, részt vett a török kiűzésében a Magyar Királyságból. Apja, a császári tábornagy, Lotaringiai Károly halálát követően lett címzetes lotaringiai herceg, majd a rijswijki békeszerződés (1697) értelmében ténylegesen is visszakapta családja örökségét, Lotaringiát. A nép körében kedvelt uralkodó vált belőle, aki több mint két évtizeden át igazgatta országát.

Felesége a Napkirály, XVI. Lajos francia király unkahúga, Élisabeth Charlotte d’Orléans lett, akitől négy gyermeke érte meg a felnőttkort. Legidősebb fia és örököse, Ferenc István a német-római császár leányát, Mária Terézia trónörökösnőt vette feleségül, így Lipót herceg a Habsburg–Lotaringiai-ház egyik ősapja.