Ki randizott II. János aragóniai király-szel?

Nagy János (spanyolul: Juan el Gran, aragónul: Chuan lo Gran, ismert másik ragadványnevén: Hitetlen János, Juan el Sense Fe; Medina del Campo, Kasztília, 1398. június 29. – Barcelona, Aragónia, 1479. január 19.), házassága révén Navarra királya 1425 szeptemberétől, továbbá fivére örököseként Aragónia és Valencia királya (II. János néven), valamint Szicília királya (I. János néven) 1458 júniusától 1479 januárjában bekövetkezett haláláig.

Születésekor nem sok esély volt rá, hogy valaha is uralkodóvá válik, mivel apja a kasztíliai király, I. János másodszülött fia volt, emellett János maga is szülei, Kasztíliai Ferdinánd és Eleonóra Urraca második fiaként látta meg a napvilágot. Apja 1412-ben nyerte el gyermektelen nagybátya után az Aragóniai Királyság trónját. 1420-ban János feleségül vette Navarrai Blankát, a navarri trón örökösnőjét, akivel 1425-ben az ország uralkodóivá váltak. Fivére, Nagylelkű Alfonz törvényes fiúörökös hiányában Jánosra hagyta trónját, így 1458-ban elfoglalhatta Aragónia és Szicília királyságait is.

Legfőbb ambícióját, hogy megszerezze a Kasztíliai Királyságot már nem sikerült elérnie, ugyanakkor megélte fia, Aragóniai Ferdinánd házasságát Kasztíliai Izabellával, akik később a „Katolikus királyok” néven lettek ismeretesek, mint a mai egységes Spanyolország megteremtői.