Ki randizott Isabel of Granada-szel?

II. Ferdinánd (ismert még történelmi ragadványnevén, mint Katolikus Ferdinánd, spanyolul: Fernando el Católico, aragónul: Ferrando o Catolico; Sos, Aragónia, 1452. március 10. – Madrigalejo, Kasztília, 1516. január 25.), Aragónia királya 1479-től 1516-os haláláig. Kasztíliai Izabella férjeként és társuralkodójaként Kasztília iure uxoris királya is volt (V. Ferdinánd néven) 1475-től felesége 1504-ben bekövetkezett haláláig. Izabellával a „Katolikus királyok” néven ismeretesek. Ugyan Kasztília és Aragónia külön királyság maradt, ám feleségével őket tekintik az első spanyol uralkodóknak, akik megteremtették a mai egységes Spanyolország alapjait.

Ferdinánd 1479-ben örökölte az Aragón Korona országainak trónját, amely magába foglalta az Aragón, a Valenciai, a Mallorcai, a Szardíniai és a Szicíliai Királyságokat, valamint a Katalán Hercegséget egyaránt. Izabellával való uralkodásuk alatt sikerrel zárult a reconquista, továbbá jelentős szerepük volt amerika európai gyarmatosításában, mivel az ő támogatásukkal indult útnak Kolumbusz Kristóf 1492-ben.

Izabella 1504-es halálát követően leányuk, Johanna lett Kasztília királynője, azonban arra hivatkozva, hogy a leány megőrült, Ferdinánd átvette a hatalmat és régensként kormányozta az országot. A második itáliai háborút követően 1504-ben sikeresen meghódította és uralma alá vonta a Nápolyi Királyságot is. 1506-ban a franciákkal kötött szerződés részeként Ferdinánd feleségül vette Germaine de Foix hercegnőt. 1512-ben második felesége jogaira hivatkozva megszállta a Navarrai Királyság nagy részét, és 1516-ban bekövetkezett haláláig uralkodott a mai Spanyolországot magába foglaló területeken. Névlegesen leánya, de facto viszont unokája, Károly követte a trónon.