Ki randizott Katharina Strada-szel?

Kateřina Stradová also known as Anna Marie Stradová and Catherina Strada (c. 1568-1629), was the mistress of Rudolf II, Holy Roman Emperor, with whom she had six children.

Kateřina Stradová was the daughter of the painter Ottavio Strada the Elder, the sister of the painter Ottavio Strada the Younger, and the grand-daughter of the dealer and courtier Jacopo Strada. She became the mistress of Rudolf II at about the age of fifteen. She was given the title of countess. They had six children, but only their eldest son is well attested in historical records. She was given the title of countess and is described as bright and attentive, educated in Vienna, and was said to have fine and gracious features.

Ausztriai Rudolf (németül: Rudolf von Österreich; Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II. Rudolf néven 1612-es haláláig, valamint cseh király 1611-ig és magyar király I. Rudolf néven 1608-as trónfosztásáig. A Habsburg-ház osztrák ágának tagja.

Rudolf volt II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Anna császárné legidősebb fiúgyermeke. Gyermekkorát anyai nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában töltötte, ahová édesanyja azért küldte, hogy apja vallási toleranciájával szemben hithű római katolikus neveltetésben részesüljön. Apja még életében előbb ifjabb magyar (1572), majd cseh (1575) és végül német (1575) királlyá koronáztatta. Miksa halálát követően a császári és az osztrák főhercegi címet is megkapta. Rudolf uralkodásának első másfél évtizede különösebb rendhagyó történések nélkül telt, központját a prágai várban rendezte be.

Az 1590-es évektől azonban viselkedése egyre ingatagabbá vált: jellemzőek lettek rá a dühkitörések, valamint a melankólia és világtól való elzárkózás. Birodalma tartományainak élére helytartóként jellemzően testvéreit nevezte ki, akik így nevében, helyette uralkodtak a dunai Habsburg Birodalomban. A 17. század elejére országa számos problémával nézett szembe: a katolikusok és protestánsok egyre fokozódó ellentéte, a cseh és morva rendek folyamatos elégedetlenkedése, a magyarok Bocskai István általi felkelése (1604–06), valamint az Oszmán Birodalom kérdése is. Családja végül öccsét, Mátyást nevezte ki a Habsburg-ház fejének, aki megfosztotta Rudolfot előbb a magyar (1608), majd a cseh királyi (1611) címétől, elvéve minden hatalmi pozíciót és uralkodói jogkört tőle.

Uralkodását jellemzően két oldalról közelíthetjük meg: egyfelől gyenge kezű és tehetetlen uralkodó volt, akinek a kormányzása alatt kialakult politikai zűrzavar közvetlenül a harmincéves háborút előlegezte meg, másfelől viszont az uralkodói tevékenységeit elhanyagolva a művészetek, különösen a manierizmus nagy pártfogója volt, valamint ő maga is festett, továbbá alkímiával és csillagászattal is foglalkozott, a kor leghíresebb csillagászait, köztük Tycho Brahet és Johannes Keplert hívta udvarába, közvetve támogatva ezzel a tudományos forradalmat.

Egy jóslat miatt, amely szerint fia fogja letaszítani a trónról, Rudolf sosem házasodott meg, ágyasaitól azonban több törvényen kívüli gyermeke is született, köztük Don Julius Caesar D’Austria.