Ki randizott Maria Ivanova Katatcharova-szel?

I. Miklós (teljes nevén Nyikolaj Pavlovics Romanov, oroszul: Николай I Павлович Романов; 1796. július 6. – 1855. március 2.) a Holstein–Gottorp–Romanov-házból származó orosz nagyherceg, majd orosz cár, hivatalos címe szerint egész Oroszország császára (Императоръ Всероссійскій – Imperator Vszerosszijszkij), továbbá lengyel király és finn nagyherceg 1825-től haláláig. Miklós maga I. Pál orosz cár és Württembergi Marija Fjodorovna cárné fia, testvére I. Sándor orosz cár volt, akit követett a trónon. Poroszországi Saroltától született gyermekei között van a későbbi II. Sándor orosz cár, továbbá Mária leuchtenbergi hercegné, Olga württembergi királyné és Alexandra hessen–kassel–rumpenheimi hercegné is. Miklós nevéhez fűződik az 1848-49-es magyar forradalom leverése, valamint a krími háború megindítása.

I. Sándor (oroszul: Александр I, teljes neve Alekszandr Pavlovics Romanov-Holstein-Gottorp, Александр Павлович Романов; Szentpétervár, 1777. december 12./23. – Taganrog, 1825. november 19./december 1.), Oroszország cárja volt 1801. március 12./23. és 1825. december 1. között. Ő volt egyúttal a Kongresszusi Lengyelország uralkodója is 1815-től 1825-ig, illetve Finnország első nagyhercege.

Szentpéterváron született Pavel Petrovics nagyherceg, a későbbi I. Pál orosz cár és Mária Fjodorovna fiaként. Sándor azután került a trónra, hogy apját meggyilkolták, és ő állt Oroszország élén a napóleoni háborúk zűrzavaros időszakában. Uralkodásának első időszakában Sándor liberális reformokat próbált bevezetni, de a második időszakban sokkal következetlenebb volt, ami több reform visszavonásához vezetett. Uralkodása alatt Oroszország meghódította Finnországot és Lengyelország egy részét. Jellemének ellentmondásossága és halálának titokzatos körülményei miatt az egyik legérdekesebb orosz cárnak tartják.