Ki randizott Mary Boleyn-szel?

Boleyn Mária, angolul Mary Boleyn (Blickling Hall, Norfolk, 1499. június 19.– London, 1543. július 19.). Édesapja a gazdag diplomata, és udvaronc Thomas Boleyn, Rochford grófja; édesanyja Elizabeth Howard, norfolki hercegnő. Testvérei: Anna, VIII. Henrik második felesége, és George Boleyn.

I. Ferenc (Cognac, 1494. szeptember 12. – Rambouillet, 1547. március 31.) Franciaország királya 1515. január 1-jétől haláláig, Valois Károly angoulême-i gróf és Savoyai Lujza hercegnő gyermeke, a Valois-ház kilencedik királya volt.

Uralkodása alatt a korai újkori Franciaország fénykorát élte, a királyi hatalom erős volt, komoly jövedelmekkel rendelkezett, és bár expanzív törekvései kudarcot vallottak, az Oszmán Birodalom támogatásával föl tudta venni a versenyt az egyre nagyobb gyarmatbirodalommal rendelkező, dúsgazdag Spanyolországot és a Német-római Birodalmat egy kézben egyesítő V. Károllyal szemben. Ferenc kora egyúttal a reneszánsz és a reformáció megjelenésének időszaka francia földön.

VIII. Henrik angol király (Greenwich, 1491. június 28. – London, 1547. január 28.), VII. Henrik angol király fia, 1509 és 1547 között Anglia uralkodója, az angol történelem egyik legkülönlegesebb szereplője volt. Az ő uralkodása alatt vált le az anglikán egyház a katolikus egyházról, záratták be a kolostorokat Angliában, s ő lett az új egyház feje is. Széles körben ismert arról is, hogy hat felesége volt, akik közül kettőt (Boleyn Annát és Howard Katalint) lefejeztetett. Henrik világéletében igényt formált Franciaország trónjára is, mivel dédanyja, Valois Katalin francia királyi hercegnő volt, VI. Károly leánya, s VII. Károly nővére. Jogát a francia trónhoz soha nem tudta elfogadtatni, mivel egyesek szerint nagyapja, Edmund Tudor törvénytelen gyermeke volt Valois Katalinnak és Owen Tudornak. (Korabeli elbeszélések szerint a szülők csak Edmund születése után kötöttek hivatalos házasságot.) Anglia trónjára az akkori közvélekedés szerint joga volt, ugyanis apai nagyanyja, Margaret Beaufort, és édesanyja, Yorki Erzsébet mindketten angol királyok leszármazottai voltak. (Margaret Genti János dédunokája, Erzsébet pedig IV. Eduárd legidősebb leánya volt. Genti János III. Eduárd egyik fia volt. Mivel János gyermekei állítólag még azelőtt születtek, hogy feleségül vette volna szeretőjét, Katherine Swynfordot, így tulajdonképpen erősen megkérdőjelezhető Margaret legitim igénye az angol koronára.)