Ki randizott Jane Shore-szel?

Elizabeth "Jane" Shore (née Lambert; c. 1445 – c. 1527) was one of the many mistresses of King Edward IV of England. She became the best known in history by being later accused of conspiracy by the future King Richard III and compelled to do public penance. She was also a sometime mistress of other noblemen, including Edward's stepson, Thomas Grey, 1st Marquess of Dorset, and William Hastings, 1st Baron Hastings, but ended her life in bourgeois respectability.

Edward IV (28 April 1442 – 9 April 1483) was King of England from 4 March 1461 to 3 October 1470, then again from 11 April 1471 until he died in 1483. A member of the House of York, he was a central figure in the Wars of the Roses, a series of civil wars in England fought between the Yorkist and Lancastrian factions between 1455 and 1487.

Edward inherited the Yorkist claim to the throne at the age of eighteen when his father, Richard, Duke of York, was killed at the Battle of Wakefield in December 1460. After defeating Lancastrian armies at Mortimer's Cross and Towton in early 1461, he deposed King Henry VI and took the throne. His marriage to Elizabeth Woodville in 1464 led to conflict with his chief advisor, Richard Neville, Earl of Warwick, known as the "Kingmaker". In 1470, a revolt led by Warwick and Edward's brother George, Duke of Clarence, briefly re-instated Henry VI. Edward fled to Flanders, where he gathered support and invaded England in March 1471; after victories at the battles of Barnet (where the Earl of Warwick was killed) and Tewkesbury (where Edward of Westminster, Prince of Wales, was killed), he resumed the throne. Shortly afterwards, Henry VI was found dead in the Tower of London, possibly killed on Edward's orders.

Despite facing an overseas threat from Henry Tudor, the last remaining Lancastrian claimant, Edward reigned in relative peace for the next twelve years. However, he nearly restarted the Hundred Years' War, following his invasion of France in 1475, but was assuaged by Louis XI in the Treaty of Picquigny. This diplomatic agreement formally ended the Hundred Years' War, which had been in abeyance since 1453. Following his sudden death in April 1483, Edward was briefly succeeded by his son Edward V. He had appointed his younger brother, Richard, Duke of Gloucester, Lord Protector of England for the duration of the new king's minority. However, Edward V and his younger brother Richard, Duke of York, disappeared shortly after and their uncle seized the throne as Richard III.

Thomas Grey (1455. – 1501. szeptember 20.) Ferrers of Groby 7. bárója, Huntingdon 1. grófja és Dorset 1. márkija.

Szülei: Sir John Grey és Elizabeth Woodville, a későbbi IV. Eduárd angol király leendő felesége. Egy édestestvére volt, Richard Grey (született 1460-ban), akit Gloucester hercege, a későbbi III. Richárd angol király Pontefract kastélyában 1483-ban kivégeztetett. Anyja 17 évesen, 1452-ben ment nőül Sir Greyhez, aki 1461-ben, mindössze 29 évesen meghalt a St. Albans-i csatában. Ezután Elizabeth 1464-ben hozzáment Yorki Eduárdhoz, akinek 10 gyermeket szült, akik mind Thomas féltestvérei voltak.

Anyja előnyös házassága a királlyal rendkívül megszilárdította társadalmi rangját és pozícióját, akárcsak az, hogy féltestvére, V. Eduárd angol király 1483-ban, hacsak rövid időre is, de trónra került IV. Eduárd halála után. Csakhogy a trónkövetelőként fellépő Richárd herceg, a néhai király öccse letaszította a trónról a csupán 12 éves királyt, és saját magát nyilvánította Anglia uralkodójának, a királyfit pedig annak öccsével, Richárd yorki herceggel együtt a Towerba záratta, s később állítólag megölette mindkét gyermeket, hogy azok felnőttként ne szíthassanak trónviszályt ellene a korona megszerzése érdekében.

Grey még azon esztendő késő nyarán csatlakozott a III. Richárd ellen irányuló Buckigham herceg-féle összeesküvéshez, melynek végeredményeképpen egy újabb trónkövetelő, egy bizonyos Tudor Henrik gróf partraszállt Angliában, hogy letaszítsa trónjáról Richárdot, mely sikerült is neki a csatatéren, mivel a király meghalt harc közben. A trónralépő VII. Henrik angol király nőül vette Thomas féltestvérét, Erzsébetet. Habár Richárd trónfosztása sikeres volt, az ellene szőtt összeesküvés egyik résztvevőjeként Grey jobbnak látta, ha egy ideig Franciaországba megy, míg sógora, Henrik király trónja kellőképpen megszilárdul az angol nép körében, elvégre az uralkodó nem angol volt, hanem walesi származású, így hát idő kellett, míg az angolok elfogadták őt törvényes uralkodójuknak. Thomas 1466 októberében, Greenwich-ben nőül vette Anne Hollandot, Exeter 3. hercege és Yorki Anna hercegnő leányát. (Érdekesség, hogy Anna Richard Plantagenet és Cecily Neville leánya volt, Cecily pedig IV. Edward egyik húga.) Anna fiatalon és gyermektelenül halt meg, így 1474-ben Grey újranősült. Ezúttal Cecily Bonville-t, Bonville 2. és Harington of Aldingham 7. bárónőjét vette el, aki 1460 körül születhetett, Katherine Neville és William Bonville, Harington 6. bárója leányaként. A Cecily-vel kötött frigyből 7 fiú és 7 lány született: Edward, Anthony, Thomas, Richard, John, Leonard, George, Cecily, Bridget, Dorothy, Elizabeth, Margaret, Eleanor és Mary.

A gróf 1501. augusztus 30-án, csupán 45 évesen hunyt el, és Warwickshire-ben temették el. Második felesége, Cecily túlélte őt, és újból férjhez ment, ezúttal Henry Stafford-hoz, Wiltshire későbbi grófjához, ám ebből a frigyből már nem születtek további gyermekei. Thomas nevű fia lett annak a Henry Greynek az apja, kinek lánya, Lady Jane Grey 9 napra Anglia királynője volt, míg I. Mária angol királynő le nem taszította őt a trónról, s ki nem végeztette a fiatal, csupán 16 éves asszonyt, Guilford Dudley feleségét. (Jane édesanyja VII. Henrik unokája volt, aki Thomas Grey édesanyjának második házasságából származó leányát, Erzsébetet vette nőül.)

William Hastings (vers 1430 – 13 juin 1483), 1^er baron Hastings, est un noble anglais, partisan de la maison d'York durant la guerre des Deux-Roses.