Ki randizott Jeanne Du Londel-szel?

  • Adolf Fredrik of Sweden Jeanne Du Londel dátummal kelt, ? és ?. között A korkülönbség 4 hónapig és 2 napig tartott volt.

Jeanne Du Londel

Marie Jeanne Du Londel also called 'du Londel' and 'Dulondel', née Chateauneuf (1706 – in Stockholm 1772) was a French actress and theatre director. She was the leader of the Du Londel Troupe.

She was married to the actor Jean Du Londel.

She performed in The Hague 1738–1740 in the troupe of Nicolas Huau, and 1747–1753 in Copenhagen in Denmark. In 1753, her contract in Copenhagen in Denmark was ended. She was at this point the joint director of the troupe alongside Pierre de Laynay. They accepted the invitation of the Swedish Queen, Louisa Ulrika of Prussia, and arrived in Sweden the same year.

In 1756, she retired as a director and transferred the leadership of the troupe to her son, Louis Du Londel. Her daughter Louise Du Londel (1740–1777) became a favourite actress within the French theatre in Sweden and the Swedish royal court as well as a French teacher to Princess Sophia Albertine of Sweden, and her daughter-in-law Marguerite Du Londel dance teacher to Sophia Albertine.

In circa 1734, she had a son, Adolf Fredriksson (c. 1734-1771), with the future Adolf Frederick, King of Sweden, who at that point was not yet king or even crown prince of Sweden; Adolf Fredriksson was taken care of by his father a became a captain in the Swedish Army.

Bővebben...
 

Adolf Fredrik of Sweden

Adolf Fredrik of Sweden

Adolf Frigyes (svédül: Adolf Fredrik; Gottorf, Schleswig, 1710. május 14. – Stockholm, Svédország, 1771. február 12.), Svédország királya 1751 márciusától 1771 februárjában bekövetkezett haláláig. Nagy Katalin orosz cárnő nagybátyja, a Holstein–Gottorp-ház első uralkodója volt a svéd trónon.

Adolf Frigyest gyengekezű uralkodóként tartja számon a svéd történetírás, aki azt követően lett trónörökösnek választva, hogy a parlamenti többséget adó kormánypárt, a Kalap-párt háborút vívott Oroszországgal 1741 és 1743 között. Mivel Hesseni Frigyes királynak nem voltak utódai, így a balti tartományokra irányuló vesztes területszerzési háború lezárásának egyik békepontja volt, hogy a gyermektelen svéd király örökébe az orosz trónörökös, Pjotr Fjodorovics atyai nagybátya, Adolf Frigyes lép. Amikor a király halálát követően 1751-ben trónra került, az országban az úgynevezett „szabadság kora” zajlott, a királynak csupán protokolláris szerepe volt a Riksdaggal szemben. Ezért befolyásos felesége, Poroszországi Lujza Ulrika és támogatói segítségével többször is megpróbálta visszaállítani az abszolút monarchia rendszerét – sikertelenül.

Uralkodása alatt folytatódott a belső béke időszaka a Svéd Birodalomban. Ugyanakkor a pénzügyek stagnáltak a Kalap-kormány merkantilista gazdaságpolitikája miatt, így őket az addig ellenzékben lévő Sapka-párt követte a kormányban. Az új vezetés számos reformot intézett, többek között elindult a gazdasági liberalizmus útján, egyúttal a korban egyedülálló törvényt fogadott el a sajtószabadságról. Adolf Frigyes királyt végül 1771 húshagyókeddjén, hatvan éves korában érte a halál emésztési zavar következtében, amiért túlette magát.

Bővebben...