Ki randizott Sofija Jakowlewna Parnok-szel?
Lyudmila Erarskaya Sofija Jakowlewna Parnok dátummal kelt, ? és ?. között
Nina Vedeneyeva Sofija Jakowlewna Parnok dátummal kelt, ? és ?. között A korkülönbség 2 hónapig és 8 napig tartott volt.
Olga Tsuberbiller Sofija Jakowlewna Parnok dátummal kelt, ? és ?. között A korkülönbség 0 hónapig és 1 napig tartott volt.
Marina Tsvetaeva Sofija Jakowlewna Parnok dátummal kelt, és . között A korkülönbség 7 hónapig és 1 napig tartott volt.
Sofija Jakowlewna Parnok
Sofija Jakowlewna Parnok (russisch София Яковлевна Парнок, wiss. Transliteration Sofija Jakovlevna Parnok, manchmal auch Sophia, Sofia, Sofja oder Sofya; * 30. Julijul. / 11. August 1885greg. in Taganrog; † 26. August 1933 in Karinskoje, Oblast Moskau) war eine russische Dichterin und Übersetzerin, Schwester des Dichters Walentin Parnach und der Kinderschriftstellerin Jelisaweta Tarachowskaja.
Bővebben...Lyudmila Erarskaya
Lyudmila Erarskaya (Russian: Людмила Владимировна Эрарская, 1890–1964), was a Russian actress who performed from the pre-revolutionary period until her death in Moscow in 1964. She was an associate and friend of some of the most noted intellectuals of her era and was most known for her relationship with and inspiration of poems by Sophia Parnok.
Bővebben...Sofija Jakowlewna Parnok
Nina Vedeneyeva
Nina Evgenievna Vedeneyeva (Russian: Нина Евгеньевна Веденеева; 1 December 1882 – 31 December 1955) was a Soviet physicist involved in the study of mineral crystals and their coloration. Heading numerous departments at such institutions as the All-USSR Institute of Mineral Resources, the Institute of Geological Sciences and the Institute of Crystallography, she conducted research into color variants of clay minerals and classifying clays which occurred in organic dyes. She was noted for development and design of instruments to improve the methods of optical crystallography. She was the last partner-muse of the poet Sophia Parnok and was awarded the Stalin Prize and Order of Lenin for her scientific studies and inventions.
Bővebben...Sofija Jakowlewna Parnok
Olga Tsuberbiller
Olga Tsuberbiller (Russian: Ольга Николаевна Цубербиллер, 19 September [O.S. 7 September] 1885 - 28 September 1975) was a Russian mathematician noted for her creation of the textbook Problems and Exercises in Analytic Geometry. The book has been used as a standard text for high schools since its creation in 1927. Sophia Parnok, noted Russian poet dedicated her verses in the Half-voiced cycle to Tsuberbiller, and the educator cared for Parnok during her final illness, later becoming her literary executor. She later became the partner of the noted opera singer, Concordia Antarova. Tsuberbiller was designated as an Honored Scientist of the Russian Soviet Federative Socialist Republic in 1955.
Bővebben...Sofija Jakowlewna Parnok
Marina Tsvetaeva
Marina Ivanovna Cvetajeva (cirill betűkkel: Мари́на Ива́новна Цвета́ева; Moszkva, 1892. szeptember 26.; a Gergely-naptár szerint: október 8. – Jelabuga, 1941. augusztus 31.) orosz költő és író, az orosz modernizmus egyik legnagyobb alakja.
Úgy alkotott maradandó életművet, hogy a nagy irodalmi mozgalom, az avantgárd idején egyetlen irányzat mellett sem kötelezte el magát, költészetében egyedülálló szintézisét teremtette meg évszázadok művészi eredményeinek a mitológiától és az orosz népköltészettől Gyerzsavinon, Goethén, példaképén, Puskinon át egészen a legmodernebb vívmányokig, a különböző „izmusokig”.
Anyja korai halála és apja visszahúzódó, tudósi életmódja is arra predesztinálta, hogy korán önállósodjon – tizenhat évesen egyedül töltött egy nyarat Párizsban, és tizennyolc évesen, önerőből publikálta első verseskötetét. Tulajdonképpen a véletlennek köszönheti, hogy hamar bekerült az orosz avantgárd nagyjainak körébe, ami költői fejlődését elősegítette, de nem határozta meg.
Huszonöt évesen érte az 1917-es októberi orosz forradalom, amely felforgatta magánéletét: a polgárháború alatt kisebbik lánya éhen halt egy árvaházban, férje a Fehér Gárdában harcolt az új szovjethatalom ellen, és öt évig nem is látták egymást. Művészetének ugyan új forrása fakadt a hazafias ellenállás megéneklésével, a fehérek végső veresége azonban a férjet Konstantinápolyon át Prágába vetette, s Cvetajeva, követni akarván őt, az önkéntes száműzetést választotta.
Az új szovjet rendszer attól fogva tudomást sem vett róla, ám a berlini, prágai, párizsi emigránskörök sem ölelték keblükre a megfelelni semmilyen ideológiának nem akaró költőnőt. Amikor nagyobbik lánya, majd férje is repatriált, 1939-ben Cvetajeva is erre kényszerült. Lányára a Gulag várt, férjére a börtön, őrá pedig, 1941-ben, a német seregek betörése nyomán a kitelepítés Moszkvából Tatárföldre. Nehézségekkel, nélkülözésekkel, csapásokkal teli életének 48 éves korában, 1941. augusztus 31-én önkezével vetett véget.
Bővebben...